Szerencsésnek mondhatom magam, mert az orvosom nagyon is mozgáspárti. Nem tudom mi lett volna, ha úgy gondolkodik, hogy na akkor 9 hónapig semmi... Nem így lett szerencsére. Mindent csinálhatok, amit eddig csak ésszel hangzott a tanács :) Nagyon örültem, mert rendszeresen mozgok, és próbálok olyan életet élni, aminek szerves része a mozgás. Nem csak a testnek, de a léleknek is nagyon jót tesz. Az enyémnek tuti :) Minden egyes alkalommal bebizonyítani magamnak, hogy igenis én győztem és elmentem lefutni a kigondolt távot, vagy végignyomtam a tornát, vagy kibírtam a 90 perces imádott Bikram jógámat nagyon simogatják és építik a lelkemet, jellememet és fizikumomat. Persze a jógáról le kellett mondanom a meleg miatt, de amíg jólesett futottam, aztán már csak nagyokat sétálok és tornázok itthon. Csak amennyi jólesik, de azt rendszeresen.

Persze volt, hogy nem kívántam és nem ment és nem is erőltettem, de aztán mindig visszajött a leldület és mindig meg is állapítottam, hogy na igen ez kell a jó közérzetemhez, hogy jóban legyek magammal. Kell az a kis idő, amit magamra fordítok, ami csak az enyém.

Nagy mázlim van a férjemmel, mert ő is rendszeresen edz és figyel a táplálkozásra. Így akár együtt is mozgunk, ha úgy adódik. Nincs is jobb, mint egy közös futás, erősítés, egy nagy séta, jözös hobbik. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Na meg nem utolsó sorban, igenis izgató a szeretett férfit edzés közben figyelni :P

Persze ha terhesség előtt nem mozgott az ember nem ajánott akkor nekiveselkedni, de a kismama torna senkinek nem árt, sőt. A babát külön elringatja, legalábbis Mór még nem panaszkodott. Remélem minél tovább marad is ez a mozgás kedv és fitt mami tudok maradni végig és utána is :)