Mórral az élet

3,5 éve írtam utoljára. Jesszus! Igazándiból a férjem kérdezett ma rá, hogy miért nem írom már. Aztán az imént átküldte a linket.

Nem is lehet ennyi idôt elmesélni. Mór már ovis, félig angolos csoportba jár, nagyon jó döntés volt, mert szereti, már rengeteg szót tud, és úgy tanul, hogy észre sem veszi. Délelôtt a magyar óvónô mellett egy amerikai férfi is van velük, aki csak angolul szól hozzájuk. Nagyon jó program, játszva tanulnak :) Szerintem majd ennek az iskolai folytatását is igénybe vesszük. Ott majd napköziben lesz velük angol anyanyelvû.

Mi jól vagyunk Istvánnal. Dolgozunk, közben szeretnénk már tesót Mórnak. Igazándiból másfél éve már, de még várat magára sajnos :( Most már egyre nagyobb lesz a korkülönbség is Mórral, így ezért is szomorú vagyok kicsit. De hátha a 2018as èv elhozza a kistestvért. Most minden energiát, szabit, akármit e köré fogok igazítani. Nagyon szeretném, ha összejönne. Bárcsak, bárcsak!!!

Fura újra magunkról írni, nem tudom fog-e menni. Vannak nehézségek, szépségek. Nagyon monoton lett az életünk, kicsit fel szeretném rázni. Türelmesebb lenni. Fôleg Mórral. Nagyon a munkára kellett koncentrálnom az elmúlt másfél évben, így apás lett. Most azon dolgozok, hogy visszahozzam kicsit az azelôtti kapcsolatunkat. Nehéz ügy, de igyekszek és szép lassan javulgat. Lehet segíteni fog az is, ha írok róla, kiírom magamból. Majd igyekszek jönni :)

Mórt felvették. István szerint nem is volt kérdés, hisz jó tételt húzott, tudta is :))) Nagyon örültünk, mert abba a bölcsibe járhat, amit kinéztünk neki :) Tizenöt perc séta a cég és a bölcsi pont félúton van, szóval királyság. Augusztus 26-án lesz az első szülői értekezletünk, már nagyon izgatottak vagyunk. Lehet majd jelet választani, meg minden :) Reméljük lesz valami jó kis Móros :) Na meg persze olyan, amit könnyű belehímezni a dolgaiba :P Nagyon izgalmas időszak lesz. Én dolgozni fogok megint, átalakulnak a napok. Reggel irány a bölcsi, munka, délután begyűjteni Mórt, játék, főzőcske másnapra. Tuti rettentő fáradtak leszünk az elején, de így lesz jó, én hiszek ebben. Én hiszem, hogy kell neki a változatosság, és nekem is.

A másik szuper dolog, az első közös nyaralásunk volt. Egy egész hetet voltunk a Balatonon, és imádtuk. Jó idő volt, kitűnő szállásunk volt, Mór is élvezte, mi is, kikapcsolódtunk. Szóval amint megtudjuk mikor lesz nyári szünet a bölcsiben jövőre, foglalunk is két hetet, mert ide annyi kell. Nagyon nehezen jöttünk haza :)

Mondtam már mennyire szeretem a családom? Hát nagyon :) Minden nap hálát adok érte, hogy ők vannak nekem és ŐK vannak nekem, két csodafigura :) Valamelyik nap láttam egy képet az Ideális kapcsolatról.
A következők voltak a szükséges pontok:
- Beszélgetni, mint a legjobb barátok
- Hülyéskedni, mint a gyerekek
- Szeretni, mint a szeretők
- Összetartani, mint a házasok
- Védeni egymást, mint a tesvérek

Mind igaz ránk, és hálás vagyok azért, amink van, ahogy van :)

Fogalmam sincs mért emiatt gondoltam azt, hogy újra írnék, de ez olyan vicces volt, hát gondoltam nosza :)

Valamelyik nap pakolásztam és a kezembe akadt a szoptatós párna, amit még egy barátomtól kaptam, de sose használtam, mert ment az etetés nélküle is, meg nem is nagyon gondoltam hasznosnak. Most, hogy megtaláltam bedobtam Mór szobájába, és imádja :) Dögönyözi, ráfekszik, gyűrkéli, tök jól elvan vele, meg én is szeretek ráfeküdni. Vicces, hogy a gyerek majd másfél éves korában kezdjük el használni :)

Ami viszont durva, hogy Mór mióta megy, azóta megy. Szó szerint! Egy percre nem áll meg, kétszer megyünk egy nap sétálni: reggel apával munkába, aztán Edóékkal ide-oda, majd alvás után újra útra kelünk, begyűjtjük Istvánt, majd még vele is kicsit. Szóval a napi 5-7 óra simán megvan. Szerintem emiatt sem hízok, mert mostanában kicsit melléeszek, de nem látszik szerencsére. Valamelyik nap lemértem, ezret léptem aznap. Egy átlag ember 3-5ezret lép egy nap, és a 10ezer már nagyon jónak számít, ami segít megelőzni a mozgásszervi, érrendszeri betegségeket, és fitten tart. Szóval megafitt vagyok, meg bazi fáradt. Egyszerűen semennyi alvás nem elég. Jó, mi későn fekszünk, de általában délután alszok én is, mikor Mór, de így is álltomban el tudnék aludni és a séták végére már nem is érzem a lában :) Ugyanis Mór nem az a játszóterezős fajta. Megyünk mi minden nap, de mindent megnéz, aztán mehetünk tovább. ha elfárad bekéredzkedik a kocsiba, aztán újra ki. Egyszer már kilométerben is lemérem :P

Munka. Volt megbeszélésem a főnökeimmel, körvonalazódik a pozim. Ha minden igaz piszok jó lesz nekem, de még nem mondhatok semmit, majd ha hivatalos a döntés :) A bölcsit hívtam, majd július közepe, vége felé lesz értesítés, nagyon bízok benne, hogy felveszik Mórt, jó lenne, ha ide járna. Ez a bölcsi új is, szép is, a munkahelyünkre menet van, szóval ideális lenne.

Ja, és Mór továbbra is felkel éjjel egyszer. Egyszerűen nem tudom leszoktatni róla, már nagyon kivagyok tőle. Van, hogy szépen alszik egész éjjel, kb havonta egyszer, de a többi nap kel 4 körül. Próbáltam a sétát vele, ami eddig bevált, na most már nem :( Így mindig etetés a vége, és már olyan nagyon utálom, hogy így megtörik az éjszaka és sose tudok egy rendeset aludni. Tudom semmi okom panaszra, mert Mór egy áldott jó gyerek, de azért egy pár éjszakáért egymás után sok mindent odaadnék...

Amúgy nagyon kis okos. Kiviszi a szemetet a kukába és érdekes, hogy tényleg csak a szemetet, játékkal, ruhával, ilyesmikkel nem indul meg. Csak újsággal, a használt pelenkájával:) Már tudatosan használja az "elm" szót, ami elment-et jelent :) A repülőknél pl, mert imádja nézni őket, ki is kéne menni egyszer a reptérre, teljesen odalenne sztem :) Vagy ha valaki elmegy, mondja elm :) Meg kell zabálni. És szépen integet, olyan cuki. Mindent megvizsgál, megnéz, felfedez :) Nagyon szeretjük, nincs is nála szebb gyerek. De tényleg! Mindenki mondja mindig, hogy gyönyörű és az is :) Ritka jól sikerült kölök :)))

Bizony! Mórnak az új szokása, hogy megöleli a lábfejünket és odanyomja az orrát, és beleszippant, aztán megy tovább. Majd megint jön, mintha ott töltődne :) Irtó cuki, miközben elég fura szokás, de én bevallom imádom :D Ha csak simán a földön állunk, akkor meg odafekszik és ráhajtja a fejét :) Megzabálom, olyan dolgai vannak :)))

Nagy kedvenc a kanapé. Tudja, hogy nem szabad rámászni, mikor ott van a laptopom. általában mellette ülök, ha Bogyó és Babócát néz, de amint felállok lesi, hogy mikor távolodok kicsit el és már lendíti is a lábát és fent is van, bújik bele a képernyőbe, mintha úgy jobban látná :D A másik, meg a tálaló. A kanapé karfájára állva, pont fel tud mászni és ezt is előszeretettel játssza, holott tudja, hogy nem szabad. A múltkor piszok gyors volt és megcsúszott, ki is csattant a szája, engem meg a szívbaj kerülgetett, mert elöntötte a vér a száját, nem tudtam, hogy mije vérzik...ínye, foga, mije???? De szerencsére csak kicsit kék lett és puklis. Már nem is látszik, de akkor is megijedtem kicsit, na meg ő is, de az Egy boszorka van... dallal mindig meg tudom nyugtatni :) Ezt énekeltem már akkor is mikor a pocakomban volt és azóta is ez a nyugi dal :) Jó hasznát veszem :P Szóval hamar túl volt rajta, öt perc után már rohant tovább és délután mintha misem mászott ismét a tálaló irányába... Borzasztó :S

A járás egyre jobban megy, itthon már szinte többet közlekedik két lábon, a játszin ez még nem jellemző :P De majd alakul ez is. 15 darab foga van, szépen gyűjtögeti a lutra albumot, és végre normálisan eszik is velük mindenfélét, nagy megnyugvás ez nekünk. Ennek az ára a kölesgolyóról való leszokás volt. A dokinéni mondta, hogy ő nem nagy evő, így szedjük le a golyókról, mert megdagad a gyomrában és azért nem kér már más szilárdat és láss csodát, azóta tényleg szépen eszik...mik vannak, ugye?

Végre írok. Az elmúlt hónapokban valahogy nem volt kedvem, meg nem is nagyon szeretem ezt a felületet, lehet átköltöztetem a blogot a blogspotra, ott több lehetőség van, jobban tetszik.

Szóval sok-sok minden történt, történik. Megvolt az első szülinap, ami közös, mert ugye egy napon születtünk. Mórnak én sütöttem az első tortáját. A többinél úgyis kívánság lesz már, hogy milyen legyen, így kihasználtam, amíg én döntök, meg igazából csak széttrancsírozta, nem igazán evett belőle :P Az ajándékozásból sem csináltunk nagy dolgot, legot kapott, szeret vele játszani, bár azt figyeltük meg, hogy nem nagyon köti le semmi a figyelmét túl sokáig. Neki mindig mennie kell, így csak megrágja kicsit, rakosgatja ide-oda, aztán megy tovább :)

Éééés megtett pár lépést, úgy 6-8at, nagyon kis cuki, ahogy felemelt kézzel egyensúlyoz :) Igazából remélem, hogy a nyaralásra, ami júliusban lesz, már fog tudni sétálgatni, hogy ne mindig csak térden közlekedjen. Kapott egy kis bőrcipőt, és már úgy néz ki, mint amit drótkefével sikálok, nincs orra, pedig még egy hónapos sincs. Vettünk neki ezért egy ünneplős cipőt, amit csak akkor adok rá, ha tudom, hogy nem száll ki a kocsiból, mert nincs kedvem hetente új cipőt venni. És még egy darabig gondolom mászni fog, így marad a játszós cipője erre a célra :)

Mostanában elkezdődött nála egy hiszti korszak. Csak ölben akar lenni, és úgy, hogy mászkáljunk...Hát ebben nem vagyok nagy partner, mert hát, nehogymár... De olyat művel, hogy hihetetlen: leborul a földre, persze ilyenkor bevágja a fejét, vagy hátra vágja magát, és akkor meg azért veri be... Katasztrófa! Hova lett a tünemény gyerekünk? Hisztibéka lett. Reméljük csak a front viseli meg, mert az nem lesz mókás, ha ilyenekkel tarkítja a napot... Szerencsére még az Egy boszorka van dallal mindig sikerül megnyugtatni :P Ezt énekeltem mindig, mikor a hasamban volt, meg azóta is sokat, és úgy néz ki ezt megismeri és jót tesz :P Szóval babások, tessen találni egy dalt, amit sokat énekelgettek a pocaknak, mert jó hasznát lehet venni később :P 

Már szóltam a HR-nek, hogy szeptemberben megyek vissza, így elkezdték a pozi keresést, nagyon kíváncsi vagyok mit találnak majd :)

Megtörtént! Az első tudatos Anya! :) Mórral ma kergetőztünk, ő rohant(mászott) elől, én meg utána, és nagyon kacagott. Elrohant az ajtóig, ott visszafordult, és kiáltott egyet, hogy Anya! azaz menjek utána :))) Imádtam. Nem tudom, hogy tényleg az volt-e, vagy csak én hallottam bele, de olyan jóóóó volt, azóta az van a fejemben :)

Úgy néz ki Mór átáll a napi egy alvásra, egyre többször alszik dél-egytől kettő-háromig, és utána már csak este.
Az evése még mindig elég vacak, de javulgat lassan, ma a tejfölös krumpifőzelék 2/3-át megette, bár egy krumpliból főztem, szóval nem volt egy hiper adag, de még letolt mellé egy tejbegrízt is, szóval boldogság volt. Csak az alvós tejéről kéne valahogy leszoktatni, ugyanis a napközbeni alvás csak akkor van, ha megkapja a tejét, aztán elalszik szépen. De amíg nem eszik rendes adagokat, addig muszáj adni neki tejet, mert nem lakik jól, úgy pedig nem tud elaludni.

Amúgy már hihetelen miket csinál, minden nappal okosabb, utánoz hangsúlyokat, feltérdelve egyensúlyoz, érti, ha valamire mondom, hogy nem. Például, hogy az állólámpát nem bántjuk, csak próbálkozik, de nem ér hozzá :) Imádom, olyan gyönyörű gyerek, minden elfogultság nélkül gyönyörű :)))

Az első közös karácsonyunk :) Készültünk rá, de azért nem olyan nagyon, csak kíváncsiak voltunk a reakciójára, ha meglátja a fát. Én beteg voltam az előző héten, így nem voltam túl aktív az itthoni készülődésben.

24-én délelőtt, míg Mór aludt feldíszítettük a fát, és onnantól neki már nem volt bejárása a nappaliba. Elkészültünk a vacsival, szépítkezés, miegymás, és 5-kor csilingelt az angyal, hogy megérkezett. Áthoztuk Mórt és nagy szemekkel nézte a fát, tetszett neki. Nem rángatta, csak a díszeket nézegette. :) Olyan kis cuki volt. Az ajándékok nem igazán érdekelték, úgy általában nem kötődik tárgyakhoz. Gondolom ha nagyobb lesz már jobban fogja értékelni. :)
Aztán éjjel jött a baj, Mór belázasodott. De durván. Egyszerűen nem tudtuk 39 alá vinni. Volt kúp, hűtőfürdő, kijött az ügyelet, mi is voltunk bent. Ott mi paraszt emberek vannak... Legszívesebben egyenként rugdostam volna őket. Az asszisztens csaj azzal kezdett, hogy na mi baj van, ami miatt a szüleid éjszakai sétára visznek? Mi, mégis mi lehet???? Meg hogy, ha a kúpot beadjuk, csak egy atléta legyen rajta a hőleadás miatt. Így is vacogott, hülye picsa! Ilyen buzi cinikusban nyomta, ami egy kissé ideges szülőnek szerintem nagyon nem hiányzik. Nagyon türtőztetnem kellett magam. Aztán jött a hajléktalan múmiának inkább beillő doktornő. Megvizsgálta, közben a cumira tett megjegyzést, hogy ez 24-ben lóg a szájából? Meg hogy szoptatom? Nem. Dohányzik? Nem! Akkor mért nincs teje? ???(a jó k... a...d) Hát ott már majdnem szakadt a cérna, így amilyen gyorsan lehetett eljöttünk. Mondta, hogy ez pár napig eltarthat. Érezte, hogy tök meleg, de egy szurit be nem adott volna, pedig biztos segített volna. Itthon óránként keltünk, néztük a hőjét, ment a hasa, így párszor pizsicsere is volt. Most már jobban van, kicsit megy még a hasa, de láztalan két napja. Jól elfáradtunk a pár nap éjszakázásban, így most pihenünk, bár anyáék jönnek holnap, de szilveszterkor itthon leszünk és filmezünk, pezsgőzünk.

Közben sikerült lefoglalni a nyaralást, ami lehet kicsit korainak tűnik. de már így se tudunk menni, mikor szeretnénk. Találtunk az új kedvenc helyünkön, Vonyarcvashegyen egy remek panziót, csupa jót olvastam róla, így egy egész hetet együtt töltünk az imádott Balatonomnál :) Remélem a jó időt, és hogy Mór se betegszik meg.

Ja és új időszámítás kezdődik. Megrendeltem Mór új gyerekülését, most már a menetiránnyal szemben fog utazni :))) Németországból érkezik, mert sokkal olcsóbb, mint itthon, sőt ez már a 2014es modell lesz, ami itthon még nincs is :) Remélem jó lesz, az idei verziót kipróbálta Mór, jól ült benne :)))

István finoman jelezte, hogy régen írtam, így most pótolom mulasztásom :)

Sok fontos dolog történt. Az első Mikulás ünnepség, vízalatti felvételek úszáson, mászás, pohárból ivás, az első fogkefe, babysitter, sok-sok minden. Na, de szépen sorjában...

December 6-a reggel megnéztük az előző este az ablakba gondosan elhelyezett csizmát és volt is benne egy szépséges csokimikulás. Mórt ez kb addig érdekelte, míg lehajította, de nem baj, mert a szokás a fontos és úgyis István áldozta fel magát, ő ette meg :) Nekünk viszont nagyon jó volt megélni, és még milyen jó volt, immáron részt venni a céges Mikulás ünnepségen. Mór nagyon jól elvolt, pogácsát evett, nézelődött, a Mikulás ölébe is beült és nem is ijedt meg tőle, csak nézte, hogy hát te meg ki vagy, és hogy nézel ki? :D Édes volt nagyon. Pedig már fáradt is, mert úszásról jöttünk, ahol készítettek vízalatti felvételeket. Már nagyon kíváncsiak voltunk, mit csinál olyankor :) Olyan kis ügyes, meg se kottyan neki :) Jó, hogy annak idején elkezdtünk járni, nagy biztonsággal bukik a víz alá és mivel a búvárreflexe valszeg már nincs meg, így a vezényszóra vesz levegőt és tartja vissza :)

Mikor a Mikulás ünnepségen voltunk, már tudott mászni, de inkább még kúszott, az egyszerűbb volt biztos, de most már határozottan mászik és jól meg is nyugodtam, mert a mászás kell a logikai, rajzkészséghez, egyensúlyhoz, tanuláshoz, szóval nagy az öröm :) És ezen a napon próbáltam neki pohárból vizet adni. Nagyon ügyesen, szépen kortyolta, már igazi nagyfiú :))) Szóval történnek a dolgok szélvész sebességgel, hisz már az első fogkeféje is megvan, és tetszik neki, ahogy mosogatjuk neki este. A fogorvos tanácsára, még csak szárazon, hogy hadd szokja először, ráérünk még a fogkrémmel, úgyse tud még vele mit kezdeni, nem tudja mire való. Meg amennyi kajamaradék van a foga közt... Nagy szívfájdalmunkra továbbra sem nagyon akar enni, csak tejet, meg kiflit, kölesgolyót :(((( Már mindent bevetettünk, de nem. Az étvágya jó, csak nem arra, amire én szeretném. Lehet érettségizni is tápszerrel megy? Könnyen meglehet :( A hasonlócipőben járó ismerősök nem biztatnak, annyit mondtak, hogy talán ha közösségbe kerül majd elkezd enni. Az még majd egy év :( Ez van.

Viszont januártól babysitterünk lesz, jejeje :) Petra ajánlotta azt a lányt, aki hozzájuk is járt, így meg is beszéltünk vele egy találkát. Pont ma volt itt. Nagyon kedves, aranyos, Mórnak is szimpi volt, vigyorgott rá ezerrel, szerintünk nem lesz gond. Végül is estére kell nekünk, mert szeretnénk néha kimozdulni, de nem akarom mindig tesómat kérni. Meg lehet majd, ha Mór bölcsis lesz és esetleg elkap valamit, akkor olykor őt is hívhatjuk, hogy ne legyen oda az összes szabink. Persze ez csak akkor áll, ha Mór majd betegen elfogad mást is. Nem tudjuk mennyire lesz anyás/apás akkor. Meglátjuk.

Zajlanak az eseménye, várjuk nagyon a karácsonyt, remélem tetszeni fognak neki a fények. Addig még beszerzünk egy kis angyal csengőt, majd arra jöhet be :)

Furán hangzik, de nem mindig egyértelmű ugye, hogy az éjszakát az ember az ágyban tölti. De már második napja, hogy letesszük Mórt este 8kor és reggelig megállás nélkül alszik. Tegnapelőtt még kétszer hallottam, hogy megébred, de tegnap már semmi. Hatalmas öröm ez nekünk :) Így az amúgy is jókedvű gyerekünk egész nap visítozik, mászkál, álldogál, bútorok mellett lépked, és vigyorog ezerrel. Ma reggel az úszást végig dumálta, csapkodta a vizet és minden jót csinált. Tuti számít, hogy ő is kialussza magát rendesen :) A kis tesónál már két hónap után törekedni fogunk erre :) Mert már tudjuk, hogy az alvás tanulható :)))

Az egyéb dolgok teljesen szokásosan zajlanak, annyi az új, hogy már nem 9től és 1től alszik, hanem 11től és 4től, mert gondolom a rendes éjszakai alvás miatt tovább bír fent lenni, meg hát nő is azért, jobban bírja :) Hihetetlen, hogy lassan egy éves lesz :)

Már nagyban készül a szobája, szerdán viszik el az ágyat, így lesz hely rendesen :) Várjuk, hogy mit fog szólni az új birodalmához :)

Köszi Petra a támogatást, próbálok kitartani, de kicsit változtatni kellett a technikán :P

Már sokkal jobb a helyzet, na nem százas, de alakul. Mindig is ellenzője voltam a könyvből nevelésnek és ez most is bebizonyosodott, hogy nem lehet gyereket könyvből nevelni, hisz honnan tudná egy könyv, hogy egy gyereknek mi a jó? Értem én, hogy minden gyerekre nem húzható rá egy módszer, mert mindenki más. Minden könyvben van jó dolog, de egy szerint cselekedni nem lehet, meg szerintem nem is szabad, mert akkor nem veszem figyelembe a gyerek habitusát, csak ezt mondta az író, akkor ezt így kell, ha tetszik neki, ha nem. Mi úgy gondoljuk Istvánnal, hogy ez kihathat a későbbiekre. Így elvetettük a módszer kotta szerinti betartását, inkább érzésre, Mórhoz igazodva csináltuk.
Szóval alkalmazzuk a technikát, de beszéd helyett, kiveszem, sétálgatok vele, míg megnyugszik, visszateszem és szépen elalszik általában. Olyan 4 óra magasságában kel már éhség miatt és akkor nem is tudom túl sokáig húzni vele, de 5ig próbálom. Akkor is hagyni kéne még? Nem tudom. Mert akkor meg ehhez fog hozzászokni, és inkább az lenne a cél, hogy hét körül egyen... Igyekszünk nagyon, de utálom, hogy ezt kell csinálni, de tudom, hogy muszáj miindenki érdekében, mert neki is és nekünk is a zavartalan éjszaka a jó.