Talán ezzel a témával érdemes kezdeni, mégis egy kismama blognak indul, aztán majd meglátjuk mi lesz belőle :)
Sok anyukával ellentétben, nekem nincs problémám a terhes szó használatásval, mert a szó nem terhet jelent, hanem a rági tereh szóból származik, ami gyönyörűséget, vagyont jelent. Így senki ne kövezzen meg, ha a továbbiakban ez is feltűnik majd a bejegyzéseimben :)
Mór baba jövetele úgy érzem eddig teljesen zökkenőmentes. Nem voltak rosszullétek, probémák. Alacsony a vérnyomásom, így az most még lentebb ment, ezzel néha küszködök, főleg meleg, zsúfolt helyeken, de általában van lehetőségem leülni a közlekedési járművökön, így nem kerültem még bajba emiatt. Valamint a vérszegénységem és az enyhe fokú inzulin rezisztenciám miatt kell kicsit jobban figyelni, de ez nem nagy teher, hisz amúgy is próbálok cukor és fehér liszt mentes életet folytatni. ami az elején nehézséget okozott, azok a hangulatingadozásaim voltak. Néha már én is megcsapkodtam volna magam, de a férjem hősiesen állta és mindig nyugtatott, hogy ez a hormonok miatt van, majd elmúlik. Ami nagyjából így is lett, bár még néha fura dolgokat produkálok, de közel nem vagyok olyan hisztigép, mint az első 3 hónapban...
Őszintén megvallva én nem vagyok az a "Jaj, imádok terhes lenni!" típusú anya. Nincs vele problémám, de türelmetlenségemből kifolyólag, már nagyon várom, hogy karomban tarthassam Mórt, és életrekeljen az a sok minden, amit neki veszünk. Talán kicsit nehezen élem meg a testi változásokat is, és emiatt is lehet ez az érzésem, nem tudom. De tény, hogy igyekszem fitt maradni, a kiszabott diétámat is tartani, de ez a hormonok játéka miatt, nem mindig egyszerű. Persze ilyenkor jön a lelkiismeret furdalás, rossz hangulat, szóval nem is ecsetelem. És persze ekkor kapom a ne foglalkozz vele, ne görcsölj rá kedvességeket, amik kb többet ártanak, mint használnak. De szerencsére ezek azért relatíve ritkán vannak, nagy átlagban minden happy és izgalmas.
Bár lehet erről a párom másként nyilatkozna... :S
Valószínűleg mindenki máshogy éli meg ezt a 9 hónapot, én nem nevezném csoda érzésnek, holott imádom érezni, ahogy ficánkol a pocakomban. Fura kettősség ez, azt hiszem nálam...
