Én minidepinek hívom most. Hát igazándiból nem tudom megmondani miért van. Sokat beszélgettünk erről Istvánnal és szégyellem is magam nagyon emiatt, mert nem tudtunk másra gondolni, mint hogy jó dolgomban nem tudok már mit kezdeni magammal. Leírni is szégyenletes, de lehet tényleg ez van. Van István nekem, egy gyönyörű, egészséges gyermekünk, egészségesek vagyunk, szép otthonunk van, jól élünk, nincsenek anyagi problémáink, szóval semmi okom a búslakodásra, de most nem lelem a helyem. Valszeg a mindig menőkés énemet, most seggre ültettem és ez lehet a baj. De dolgozok rajta. Ezért is kéne vezetni kicsit, hogy szabadabban mozogjunk Mórral. De még Pesten nem sokat vezettem és bebeszéltem, hogy a nagy hajó autónkat nem is könnyű, pedig már vezettem ilyen nagy autót sokat. Meg ugye Mór miatt is bennem van a para. Tudom, most azt gondoljátok, hogy hülye picsa, de kb én is ezt gondolom magamról. Viszont hiába próbáltam nem megy a megrázom magam és holnaptól vigyorgok ezerrel, de mondom jó úton vagyok. Mór egy tündér imádom és nem adnám semmiért, hogy van nekünk. Ne értsétek félre. Na mindegy, nem bírom leírni, hisz igazából magamnak sem tudom megmagyarázni egészen, de remélem átmegy rajtam hamar. Ideje visszatérni a régi dolgaimhoz lehet. Talán a manikűrösömet is fel kéne keresni, hiányoznak a dumcsik vele, meg a körmöm is, bár István nem szeretné, hogy visszarakassam :(

Ma amúgy oltáson voltunk és remekül ment Mórnak, olyan büszke voltam rá. Az elsőt meg sem érezte, a másodiknál sírdogált kicsit, meg is dicsérték milyen ügyes fiú :) 6,16kg és 66 cm-t mértek hosszra, nagyot nőtt :)