El is felejtettem írni az első kimenős esténkről Mór születése óta. Névnapom volt, így úgy gondoltuk ideje kimozdulni kicsit. Áthívtuk tesómat, hogy kicsit vigyázzon Mórra, na jó csak őrizze az álmát, mert fürdetés utána időzítettünk. Igaz, elég késői vacsora lett ezáltal, de sebaj :)
Kilencre foglalt asztalt István a kedvenc helyünkön, az Iguanaban. Mennyit jártunk oda :) Szóval ment minden flottul, fürdetés, etetés, Mór elalszik, mehetünk. Már a terhesességem eleje óta mondogattam, na ha majd már ihatok, megyünk és iszunk epres margaritát, imádom :) Kértünk is egy lityit, amit szinte csak én ittam meg, mert Istvánnak már túl édes volt. Ez azért nem erős ital, így teljesen jól voltam, de hogy az milyen jólesett..hmmm... :) Még a listán van egy gin-tonic, amit még Titával ittam utoljára, mikor Debiben Roncs romkocsmában voltunk(már terhes voltam, csak nem tudtam :P) és persze egy bacardi bleezer, vagy kettő :P Másra úgy nem vágyok, na jó a villányi borok nem listára valóak, mert az olyan kis esti elszopogatni való...nem, nem vagyok alkesz, csak egy pohárral szoktunk :)
Persze a szokásos kajáinkat kértük Istvánnal. Mindig eldöntjük, hogy na ma mást eszünk, majd kérjük a szokásost :D Hihetetlen amúgy az a hely, még úgy sose tudtunk menni, hogy ne lett volna csurig, főleg külföldiek persze, de mindig tele van. Szeretjük nagyon. Olyan jó volt kicsit ketten, jólesett hazasétálni ráérősen, beszélgetni, bújni kicsit. Persze közben azon járt az eszem mi van Mórral, aki sose ébred meg, így csak aludhatott :D De akkor is remek volt. Szerintem a következő ilyen alkalom István szülinapja lesz. A Vörös Postakocsit gondoltuk, mert istenien főznek, jó kis hely. Az meg pont a másik véglet, szinte üres, de élő cigányzene van, nagyon hangulatos :)
Orsi persze nem mert elaludni még haza nem érünk, ki tudja Zsümi mikor ébred :) Hát mikor majd kettő körül, ha éhes lesz, na de aranyos volt nagyon :)
Gyönyörű ajándék :)
Imádott epres margarita :P
