Mórral az élet

Jöttem a beszámolóval. Ugye a babalét borzasztóan nehéz dolog, így elvittük Zsümit kicsit pihenni a Mátrába. Péntek délelőtt összepakoltunk, aztán ebéd után indultunk. Kicsit meg kellett állni, mert a számításokkal ellentétben nem nagyon akart aludni, de azért a végén csak elbóbiskolt :) Vettünk tükröt az ülés fejtámlájára, így láttuk mikor ébred, csudajó találmány :)
Mátraszentimre a Kékes után van még picivel, gyönyörű helyen. A hotel az erdő közepén van, isteni a csend és nagyon kedvesek voltak. A szobába már be volt készítve a kis kád, a pelenkázó, a kiságy, szóval minden volt, amire Mórnak szüksége van :) Délután csak a környéken sétáltunk kicsit, késői ebédeltünk, majd este lementünk vacsizni, meg feliratkoztunk másnapra masszázsra. Szombaton délelőtt hordozóba raktuk és mentünk túrázni kicsit az erdőbe, átsétáltunk Mátraszentistvánra, megnéztük a sípályákat, meg a Három falu templomát, majd vissza. Pont elég is volt Zsüminek, jöhetett a délutáni alvás. Aztán lementünk a wellnessbe, ahol nem kicsi néztek nagyot a népek, hogy beviszünk egy ilyen pici babát a vízbe, de ők ugye nem tudták, amit mi, hogy Mór úszni jár és pont nagyon jól elvan a vízben, most sem volt semmi gond, jót úszkáltunk :) Én szaunáztam is kicsit, majd felmentünk és mentem is masszázsra, ajjjj, de nagyon jólesett :) Már nagyon vágytam rá. Aztán mikor végeztem István következett, szerintem ő is élvezte :) Vacsi után fürdetés, Mórt leraktuk aludni, mi meg filmeztünk.

Vasárnap délelőtt pakoltunk és jöttünk haza, de még megálltunk kicsit Kékestetőn. Fel is mentünk a kilátóba, így Zsümi már volt Magyarország csúcsán :)

Igazán klassz hétvége volt, teljesen kivitelezhető gyerekkel, persze nem olyan szabadon mozog az ember, de így is imádtuk. Egy hónap múlva meg irány a Balcsi, Vonyarcvashegy :)

Addig be kéne szerezni olyan szuper alkalmazást, mint Petrának van, hogy szóljon a teló, ha ébred a gyerek, mert lesz medi a panzióban és földszinti szobánk lesz, ergo mehetnénk addig fürödni, míg alszik. Csak nekem Blackberrym van, Istvánnak Iphoneja, és naná, hogy nem nagyon lehet a két telcsit összehozni ilyen szempontból, de azért majd még kutakodok :)

Megvettük. Bondolino márkájút, mert állítólag most ez a húsz a csúcson, ebben meg nem garasoskodtunk, mert ugye nem mindegy hogy áll benne a háta, csípője, lába. Ez mindenre figyel, így ki is választottunk egy gekkósat, amit ma ki is szállítottak. De nézzük az elejéről.
Mikor anno felvetettem Istvánnak a hordozó gondolatát eléggé nem örült az ötletnek, mondván, ő nem lesz tarisznyás bölcsész :D De pár ölben séta megváltoztatta véleményét és ő mondta, hogy ok, megvesszük :) Ugyanis Mór már unatkozik a mózesben és úgy szeret lenni, hogy visszük ölben, ő meg nézelődhet. Ez egy remek dolog, csak roppant kényelmetlen és nehézkes, főleg ha egyedül sétálok vele és még a babakocsit is tolni kell. Szóval már egy ideje mondogatom, és végre István is beadta a derekát. Jeee :D Ez nem azt jelenti, hogy többé elő nem vesszük a babakocsit, csak kirándulni, meg ilyesmi helyeken előnyt fog élvezni :)
Szóval megérkezett a csomag és ma már úgy jött haza, hogy megyünk gekkózni? :D Így kipróbáltuk, úgyis mentünk plüssmacit venni Dóra babának, mert megszületett Judit barink kislánya. És szuperül működött. István vitte Zsümit, aki kb 20 percig meredten nézte az apját, de kb még csak nem is pislogott, majd bealudt, irtó édes volt :) Holnap megcélozzuk a Medveparkot és ezzel megyünk majd :) Persze azért babakocsi is lesz nálunk :D De holnap már háton visszük, mert szerintem hosszú séta lesz és elől nem lenne kényelmes.

Cukkerek :)

E.E.Cummings - Kötődés

Magamban hordom a szívedet, 

a szívemben hordom. 
Mindig itt van velem. 
Bárhová megyek, mindig kell nekem. 


És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem. 


Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen.
Íme a titkok titka,
mit senki se tud: 


gyökere minden gyökérnek,
rügye minden rügynek,
egek feletti ég a fán,
mely maga az élet. 


Mely magasabbra nő,
mit a lélek remélhet,
vagy elme megérthet,
mint az alá nem hulló csillagok csodája. 


A szívemben őrizlek.
Ott őrizlek a szívemben.

Vééégre megleltem a titkot, hogy hogyan is aludjuk végig az éjszakát. Na nem azt mondom, hogy egyáltalán nincs kelés, de csak 1 perc az ébrenlét :) Valamelyik éjszaka, mikor kelt Mór kipróbáltam, hogy csak vizet adok neki és cumiját, és aludt is szépen tovább. Jeee! Másnap csak a cumiját adtam oda és aludt is szépen 5-ig! Zseniális :) Végre!!! Agyaltam rajta rendesen, mert mikor felkelt, sose evett sokat, ergo nem lehetett annyira éhes, hogy felkeltse, valamiért megébred, passz hogy miért, de a cumival alszik is tovább. A fura dolog ebben az, hogy sose aludt cumival. Ha valamiért azzal aludt el is kiköpte, ha már mélyen aludt, erre most az a kulcs. Ki érti ezt...? Na, de mindegy is, a lényeg, hogy most ez úgy tűnik működik. Reméljük nem esik vissza a dolog és csak javulni fog :)

Ma anyáék voltak itt, egy hónapja látták Zsümit utoljára. Teljesen elképedtek mennyit nőtt, változott :) Nagyfiú már :) Teljesen elvarázsolt mindenkit. Anyáéknak meg csináltunk ilyen üveg képkeretbe Mór képeiből összerakott montázst, nagy sikere volt, fe is kerül otthon a falra :)

Szombaton meg anyósék jönnek, ők is kapnak képet. Vasárnap pedig megint úszás, most már is be tudok majd menni. Éljen! Persze a nagyszülők már jelezték, hogy ők is csatlakoznak majd egyszer :)

Én minidepinek hívom most. Hát igazándiból nem tudom megmondani miért van. Sokat beszélgettünk erről Istvánnal és szégyellem is magam nagyon emiatt, mert nem tudtunk másra gondolni, mint hogy jó dolgomban nem tudok már mit kezdeni magammal. Leírni is szégyenletes, de lehet tényleg ez van. Van István nekem, egy gyönyörű, egészséges gyermekünk, egészségesek vagyunk, szép otthonunk van, jól élünk, nincsenek anyagi problémáink, szóval semmi okom a búslakodásra, de most nem lelem a helyem. Valszeg a mindig menőkés énemet, most seggre ültettem és ez lehet a baj. De dolgozok rajta. Ezért is kéne vezetni kicsit, hogy szabadabban mozogjunk Mórral. De még Pesten nem sokat vezettem és bebeszéltem, hogy a nagy hajó autónkat nem is könnyű, pedig már vezettem ilyen nagy autót sokat. Meg ugye Mór miatt is bennem van a para. Tudom, most azt gondoljátok, hogy hülye picsa, de kb én is ezt gondolom magamról. Viszont hiába próbáltam nem megy a megrázom magam és holnaptól vigyorgok ezerrel, de mondom jó úton vagyok. Mór egy tündér imádom és nem adnám semmiért, hogy van nekünk. Ne értsétek félre. Na mindegy, nem bírom leírni, hisz igazából magamnak sem tudom megmagyarázni egészen, de remélem átmegy rajtam hamar. Ideje visszatérni a régi dolgaimhoz lehet. Talán a manikűrösömet is fel kéne keresni, hiányoznak a dumcsik vele, meg a körmöm is, bár István nem szeretné, hogy visszarakassam :(

Ma amúgy oltáson voltunk és remekül ment Mórnak, olyan büszke voltam rá. Az elsőt meg sem érezte, a másodiknál sírdogált kicsit, meg is dicsérték milyen ügyes fiú :) 6,16kg és 66 cm-t mértek hosszra, nagyot nőtt :)

Nagyon szalad az idő, még csak most született, egészen élénken él még bennem, már amennyire emlékszem, mert azért jócskán estek ki dolgok :P És már tiszta nagyfiú. Olyan kis édes, úgy szeretjük. Ma pedikűrösnél voltam, de végig ő járt a fejemben, hogy nem vagyok mellette, mit csinálhat, fura érzés ez azért, hogy ennyire itt van minden gondolatban... Na, de azért nagyon jóóó :)

Már nagyon kis érdeklődő, óriásokat tud kacagni, meg visongani, az egész ház hallja, nagyon cuki. Lassan ruhaméretet is ugrik, már sok mindenből 62-es kell neki :)

Viszont van egy nem olyan jó is a három hónap elértével. Mór imád fürdeni, azaz imádott :( Debiben szombaton még minden rendben volt, imádta, pancsolt, de a héten sírdogál fürdés közben, nem értjük. Úgy szerette, főleg hason, na azt nem is bírja már :((( Pedig ez volt a főprogi az apjával és most meg egy gyors fürdésnek kell letudni :((( Miért lehet ez?

Ezen is túl. Gondoltuk ideje meglátogatni a nagyszülőket, mert eddig ők jöttek, hisz Mór nagyon pici volt még. Így hát felkerekedtünk az egy hetes útra. Vasárnap indultunk Vasváriba, István szüleihez. Már nagyon vártak minket, főleg Mórt :) Náluk voltunk szerdáig, majd át Debrecenbe anyáékhoz, ahol nem kevésbé várták a kis sztárt :D Mindenhol lesték minden pislogását, minden "szavát" örömujjongás fogadta. Vasváriból elmentünk Tiszadobra és Tokajba is kirándulni kicsit. Otthon meg meglátogattuk mamámat, már nagyon várta a 3. dédunokáját :) Ott volt uncsim is a két kislányával, így mindhárom dédunoka ott volt, örült is mamám nagyon :) Nagyon örülök, hogy elmentünk, mert mama már 85 éves és nagyon akartam, hogy ilyen kicsin is találkozzon Mórral :)

Összességében nagyon jól sikerült a menet, de mi nagyon elfáradtunk, meg is fogadtuk, hogy több ilyen nem lesz! Egyszerre csak egy nagyszülőhöz megyünk és csak hétvégére, akihez meg nem megyünk a hónapban, az jön Pestre. Így jobb lesz. Azért nagyon durva egy hétig hallgatni az "Ittenem, Ittenem, de aranoszak vadunk" borzalmakat :P Nagyon tömény így, hogy őszinte legyek. Amúgy sem vagyok híve a gügyögésnek, sőőőőt, de így koncentráltan meg aztán kifejezetten gyilkos. Pedig Mór nem hülye csak kicsi,  a simán kedves beszédet is megértené, na mindegy...

Már nagyon vártuk, hogy itthon legyünk a kuckónkban hárman, olyan jó volt belépni a lakásba. Mór amúgy nagyon jól viselte a túrát. Végig viháncolt, beszélt, visítozott mindenkivel, pedig jöttek ám az új arcok rendesen, de nem volt sírás, meg semmi. Igaz ő csak akkor sír, ha éhes, vagy álmos, szóval nagyon jó baba, maradjon is így :)

Apukámmal

Tiszadobon